2012. október 8., hétfő

Folyt...

Olyan erővel húzott vissza,hogy szinte megszédültem.Az arcunk csak pár centire volt egymástól.Teljesen elpirultam.Ő is észrevette és megkérdezte
-Zavarba hozlak?
-Nem.-füllentettem.
Észre sem vettem,hogy a másik keze a derekamon van amíg el nem vette onnan és egy lépéssel hátrébb nem állt.Beletelt egy kis időbe mire észbe kaptam.Nem tudom mennyi ideig állhattunk így de azt kívántam bárcsak örökké tartana ez a perc.Gondolat menetemet az zökkentette ki,hogy megkérdezte:
-Merre mész?
-Haza.-válaszoltam.És te?
Én is:)Merre laksz?
A szívem majd nem kiugrott a helyéről mikor feltette nekem ezt a kérdést..Agyam egy lépéssel 'előttem'járt és már tovább szőtte a fonalat."-Biztos haza akar kísérni' gondoltam magamban.De azonnal el is vetettem az ötletet:Ugyan már úgy sem vagy az esete.-jött a kis hangocska belülről.
-A sarkon balra,mivel az utca nevét még nem ismertem így csak ennyit tettem hozzá.
-Elkísérhetlek?
Persze:)Kb 10 perc séta után megálltunk a házunk előtt.Megköszöntem Key-nek,hogy haza kísért és a segítségét is.Amikor beléptem a küszöbön anyu szikrázó arccal köszöntött.
-Ki volt ez a helyes fiú?-és azonnal megrohamozott a többi kérdésével.
Én csak mosolyogtam rajta egyet és bementem a konyhába az asztalhoz amit apu közben már megterített.Nem sokkal később felmentem a szobámba és elkezdtem megrendelni a tankönyveimet a lista alapján.Később Key átjött amit egy hatalmas mosollyal díjaztam felé ugyanis ezt nem beszéltük meg de nem bántam.Estig nálunk maradt,apa és anya meghívták őt,hogy vacsorázzon velünk.
*Vacsi közben*
Evés közben "véletlen"hozzáért a combomhoz.
Teszem hozzá miután haza értem át is öltöztem rögtön ami egyébként nem volt szokásom.Egy rövid nadrágot vettem fel egy váll pántos fehér,kicsit dekoltált feszülős felsővel.Ahogy újra hozzám ért kirázott tőle a hideg amit ős is észre vett.Nem az a cuki mosoly volt hanem láttam benne a vágyat ami egyszerre tetszett és amitől meg is rémültem egyben.Azután felmentem a szobámba lehoztam a fent maradt cuccait.Kikísértem,megölelt amitől ismét zavarba jöttem majd búcsút intett.Fültől fülig érő mosollyal csuktam be magam mögött az ajtót.Megpróbáltam felsurranni az emeletre a szobámba.-Sikertelenül.Apa oda jött hozzám megölelt adott a homlokomra egy puszit és azt mondta:
-egész jó,de ne bízd el magad.
Ezután felmentem letusoltam,fogat mostam és átgondoltam a mai napot.Reméltem,hogy nem értem félre ezeket az apró jeleket.Már előre örültem,hogy holnap van suli.





Hát nem hiszem hogy sokkal tartalmasabb lett kérlek ha erre tévedsz írj hozzá véleményt sokat segítene nekem úgy érzem. <3

3 megjegyzés:

  1. Nekem nagyon tetszik, Unnie.^^
    nem érdekel, hogy ki mit mondd! nekem akkor is folytatnod kell ezt a ficit! mert engem érdekel.~ :3♥
    Viszont! nem mindig tudom , majd olvasni, mert: beteg vagyok :// de amint géphez ülök mindig pótolok.^^ okay? :3
    Fighting.^^ siess a kövivel! :3♥

    VálaszTörlés
  2. Szia!!
    Először is azzal kezdeném, hogy nagyon tetszik a fici!! És már nagyon várom a folytatást!! :)
    Szerintem fejtsd ki bővebben a történteket! Ne csak 2-3 mondat legyen. Így a történet is hosszabb, és még izgalmasabb lesz! Ne félj szabadjára engedni a fantáziádat! :D
    Meg talán még lehetne több párbeszéd is!
    Ne értsd félre, nem bántásból írom ezeket! Csak tanács gyanánt, amit én is sokat kaptam anno!! :)
    Folytatááást!! ^^

    VálaszTörlés
  3. jah ha ti tudnátok mennyire jól esik ez nekem ígérem holnap begépelem és fennt lesz a következő rész is <3 minde2-töknek nagyon köszönöm <3

    VálaszTörlés