Az első nap...
*Másnap*
Reggel 6-kor ébresztett a telefonom,ugyanis mindig ilyen korán kelek,hogy legyen időm gépezni.Mikor lementem,anya és apa már elmentek dolgozni amit nagyon furcsálltam,de különösebben nem érdekelt.Csináltam magamnak egy pirítóst és a hűtőből kivettem azt az egy doboz narancslét amit akkor találtam.Utána elmentem fogat mosni,felöltözni és sminkelni.Egy cső farmert vettem fel egy fehér vékony,kicsit átlátszó hosszú ujjú felsővel és valami boleró féleséggel.Enyhe sminket raktam fel mindössze egy kis szempilla spirált és szem ceruzával emeltem ki a szemem.Majd felvettem a felsőmhöz leginkább illő cipőt.Nem vittem magammal semmit egy tollon és egy füzeten kívül.Könnyen eltaláltam a suliba hisz a házunktól nem volt olyan messze(Bárcsak eltévedhettem volna).Viszont ahogy beértem az osztályba eszembe jutott hogy csak angolul tudok amit ők még csak most tanulnak.Így hát a lehető leggyorsabban és legkönnyebben túl akartam esni a bemutatkozáson ami sikerült is.Megmosolyogtak az igaz de mindenki kedvesen fogadott.Kivéve az a srác aki mellé a tanár nő leültetett.Úgy húzódott el mellőlem a pad másik felébe mintha leprás lennék vagy valami hasonló.Nem sokkal az óra vége előtt eszembe jutott hogy jobban megnézzek azt aki mellett ülök.A stílusa nagyon tetszett és igen helyes volt csak ne lenne velem annyira undok,hisz még a nevét sem tudom.
*Pár nappal később*
Mintha kicserélték volna...Rám mosolygott és bemutatkozott.
-Szia.Kim Kibum vagyok.-de hívj csak Key-nek.
Istenem de édes mosolya van*-*.Mivel tudta,hogy új vagyok ezért megkérdezte nem kell-e segítség a nyelv tanulásban illetve a tananyag felzárkózásában.Természetesen elfogadtam.Kicsöngettek az utolsó órámról is.Ekkor volt fél 3.Ahogy mentem haza egy ismerő alak kezdett a szemem előtt kibontakozni.Nem más volt mint Key.Azt vettem észre hogy a szívem gyorsabban kezdett el verni amint kimondtam magamban a nevét és a gyomromban pillangók repestek.Egyáltalán nem értettem magam.Az lehetelten,hogy belezúgtam volna.Hisz az osztály társam?!
Gondolat menetemből az zökkentett ki,hogy odaértem mellé.Próbáltam úgy elmenni mellette,mintha észre se venném,hogy ő az.Mikor azt hittem már sikerült akkor egy kéz rántott vissza.
Reggel 6-kor ébresztett a telefonom,ugyanis mindig ilyen korán kelek,hogy legyen időm gépezni.Mikor lementem,anya és apa már elmentek dolgozni amit nagyon furcsálltam,de különösebben nem érdekelt.Csináltam magamnak egy pirítóst és a hűtőből kivettem azt az egy doboz narancslét amit akkor találtam.Utána elmentem fogat mosni,felöltözni és sminkelni.Egy cső farmert vettem fel egy fehér vékony,kicsit átlátszó hosszú ujjú felsővel és valami boleró féleséggel.Enyhe sminket raktam fel mindössze egy kis szempilla spirált és szem ceruzával emeltem ki a szemem.Majd felvettem a felsőmhöz leginkább illő cipőt.Nem vittem magammal semmit egy tollon és egy füzeten kívül.Könnyen eltaláltam a suliba hisz a házunktól nem volt olyan messze(Bárcsak eltévedhettem volna).Viszont ahogy beértem az osztályba eszembe jutott hogy csak angolul tudok amit ők még csak most tanulnak.Így hát a lehető leggyorsabban és legkönnyebben túl akartam esni a bemutatkozáson ami sikerült is.Megmosolyogtak az igaz de mindenki kedvesen fogadott.Kivéve az a srác aki mellé a tanár nő leültetett.Úgy húzódott el mellőlem a pad másik felébe mintha leprás lennék vagy valami hasonló.Nem sokkal az óra vége előtt eszembe jutott hogy jobban megnézzek azt aki mellett ülök.A stílusa nagyon tetszett és igen helyes volt csak ne lenne velem annyira undok,hisz még a nevét sem tudom.
*Pár nappal később*
-Szia.Kim Kibum vagyok.-de hívj csak Key-nek.
Istenem de édes mosolya van*-*.Mivel tudta,hogy új vagyok ezért megkérdezte nem kell-e segítség a nyelv tanulásban illetve a tananyag felzárkózásában.Természetesen elfogadtam.Kicsöngettek az utolsó órámról is.Ekkor volt fél 3.Ahogy mentem haza egy ismerő alak kezdett a szemem előtt kibontakozni.Nem más volt mint Key.Azt vettem észre hogy a szívem gyorsabban kezdett el verni amint kimondtam magamban a nevét és a gyomromban pillangók repestek.Egyáltalán nem értettem magam.Az lehetelten,hogy belezúgtam volna.Hisz az osztály társam?!
Gondolat menetemből az zökkentett ki,hogy odaértem mellé.Próbáltam úgy elmenni mellette,mintha észre se venném,hogy ő az.Mikor azt hittem már sikerült akkor egy kéz rántott vissza.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése